Laiha Ai-han Ho Uma Hela Fatin, Francisca Haterus An Ho Mata-Wen

Maria Francisca da Silva aruma nia modo iha Audian

Lafaek News –Moris ne’ebé dignu presiza iha netik uma simples hanesan baraka ida atu bele kompleta moris ho ai-han iha loron ho kalan, bainhira laiha lori osan fan modo nian ho $40, selu uma koos,  hakiak ona susar ba an iha periodu estadu emerjénsia durante fulan rua ho sorin.

Maria Francisca da Silva nia uma Cos ne’ebé aluga kada fulan ho presu $40,iha kintal boot

Bainhira laiha servisu no atividade seluk atu viabiliza moris hahú hosi ohin ba  aban too bainrua, tuur hanoin ho matan wen turuk oinsá atu hetan osan atu bele selu ema nia uma ne’ebé aluga kada fulan ho presu $40, karik modo ne’ebé fan hetan rendimentu natoon sei bele selu uma aluga ne’e, maibé loron ida ho rendimentu zero porsentu, tuur hanoin hodi husu ba an bainhira mak hases an hosi moris la dignu ida ne’e.

Matenek nain balun dehan see o soin osan barak, maibé o la fahe, basaa soin ne’e valor mamuk, see o fahe o nia soin ne’e, o sei sai eroi iha fatin seluk, see o se’e tilun rona o nia maluk ne’ebé halerik maka o sei sai mata dalan ne’ebé di’ak iha mundu no ba mundu seluk no perdaun hosi o isin moris too o klamar.

Tebes, hanesan kantor Timor oan balun hananu katak ema ne’ebé riku, riku ba bei-beik, ema ne’ebé kiak, kiak ba bei-beik, loos duni katak hananu ne’e reflete duni ho situasaun atuál iha Timor lulik ida ne’e, ema sira ne’ebé riku ona, ho ambisaun liután lakohi atu lakon riku, hadomi riku liu nia maluk balun ne’ebé terus hela iha riku sira nia ukun.

Situasuan ida ne’e realidade ba Inan faluk ida ho naran Maria Francisca da Silva idade (26), divorsia ho nia laen dezde 2014, too ohin loron moris mesak ho nia oan mane rua idade kiik, nia fan modo iha Audian iha tempu lokraik hodi sustenta moris hanesan feto faluk no oan kiak.

Nia konta katak antes seidauk akontese estadu emerjénsia modo sei folin hodi sosa hahán no selu mós uma ne’ebé nia aluga selu kada fulan, más derepente pandemia Covid-19, hahú tama iha Timor, orgaun soberania hat kompostu governu, parlamentu no prezidente repúblika deside kombate virus ne’e ho estadu emerjénsia ho regra oi-oin limita movimentasaun inklui merkadu no negósiu kiik sira tenke taka.

“Entaun ita tama iha estadu emerjénsia ha’u fa’am modo, osan laiha selu koos, hau laiha uma rasik, hau laiha osan hodi sosa hahán, sorte família sira hanoin netik hau  dala ruma lori foos uituan mai tein  han,” espresa Francisca ho matan ben sulin ba Lafaek News iha nia koos fatin Kintal Boot, iha semana ne’e.

Francisca konta nia esperiénsia ba lafaek news, katak  nia sei hala’o hela nia estudu iha eskola ensinu sekundária númeru 1 Bekora (klase-1), iha 2009, hetan nia namoradu ida komesa la’o hamutuk too 2010, konsege forma uma kain iha tempu ne’ebá, eskola la konsege remata, tanba nia laen ne’e rasik promote dehan “ itrua sei hola malu too mate” maibé la sai realidade.

“ Ami rua hola malu iha 2010,  bainhira sei eskola iha SMA 1 Bekora, hola malu iha klase 1, tanba ha’u nia laen promote katak ami rua sei hola malu too mate, maibé la sai realidade,” katak faluk Francisca ba lafaek News, iha nia rezidensia (kost), Kintál boot iha semana ne’e.

Inan faluk ne’e konta katak kauza hosi devorsiu ne’e tanba deskonfia malu ho nia laen selinkuh no nia laen hakarak hola feto ida tan, maibé inan faluk ne’e la aseita, provoka nia laen halo violasaun doméstika hanesan (tuku tebe to kanek), inan faluk ne’e kesar ba polisia too tribunal, maibé mane ne’e too ohin la responsabiliza ba oan nain rua, kansela oan ida hosi eskola fila hela ho família sira  iha suku Makadiki munisípiu Vikeke.

“ sira nain rua ne’e nia aman la tau matan ona durante ne’e ha’u fan modo mak mak tau matan ba sira nain rua tanba ne’e osan laiha atu sira eskola hotu ” osan ne’ebé ha’u hetan ne’e liu husi fan modo maibé dala barak jestór merkadu sira mai hadau tui-tuir entaun osan laiha atu selu koos no hola hahán ba ha’u nia oan iha foh,” Konta inan Faluk ne’e ho tanis.

Husi uma koos ne’ebé inan faluk ne’e hela, iha kuartu ida ho medida luan 2×3, didin ho piku, parte uma laran nahe de’it biti mihis ida iha simente leten hanesan kama hodi deskansa ba oras kalan, no kuarta ba fatin deskansa sai mós haesan dapur hodi tein.

“koos ne’e fulan ida ha’u selu $40 no ha’u nia rendimentu hosi fan modo loron ida bele de’it sentavus 50, ha’u rai kuarter  hodi sosa hahan no fo balun ba ha’u nia osan sira iha foho ne’e hela ho ha’u nia apa-ama,” haktuir.

Durante estadu emerjénsia ne’e inan faluk ne’e laiha foos, maibé nia bin rasik nia laen fan karreta ho motor iha Kaikoli, sosa foos ba sira nain tolu,  maibé inan faluk mós sente moe no lakohi husu demais, tanba nu’udar uma kain ona, maske uma kain ne’e la metin too rohan, maibé esforsu hodi fan modo hodi sosa foos.

Inan faluk ne’e laran triste tanba nia negósiu modo ne’e dala barak la halo ho hakamtek hodi fan modo, tanba ekipa jestaun merkadu  hadau hotu modo  hodi dehan fó fali orfonatu sira, tan ne’e taun negosiante ezijé no ba munisípiu Dili, maibé la fo fila ona nia modo hodi kontinua fan.

“Modo la folin tanba lor-loron jestor sira mai hadau ami tuir ba  dehan fo ba orfonatu sira la fo fila ona, entau loron ida hetan de’it  sentavus 50sore di’ak hetan too dolar ida ($1)  hodi haree fali labarik nain rua iha foho, ha’u nia oan nain rua ne’e naran Michael tinan 8 eskola iha Vikeke, Marcel tinan 6 la eskola ona,” nia hakotu.

 

Jornalista     : JSF

Editór           : Nelya Baros

Tinggalkan Balasan